Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=79771
MOB:2009/2
Szerzők:Radó János
Tárgyszavak:ORVOSTUDOMÁNY; PUBLIKÁLÁS
Folyóirat:Hypertonia és Nephrologia - 2009. 13. évf. 1. sz.
[https://elitmed.hu/kiadvanyaink/hypertonia-es-nephrologia/archivum]


  A tudomány vonzásában : 2. [r.], Csapatmunkában vagy egyedül kutassunk: személyi részesedés a tudományos eredményben / Radó János
  Bibliogr.: p. 26. - Abstr. hun., eng.
  In: Hypertonia és Nephrologia. - ISSN 1418-477X, eISSN 2498-6259. - 2009. 13. évf. 1. sz., p. 22-26. : ill.


Húsz, általunk önkényesen kiválasztott, köztiszteletben álló orvostudományi kutató tudományos termését (közleményszám, impakt faktor, idézettség) vizsgáltuk, az összteljesítményt és a társszerzőkkel való "személyi részesedés"-t figyelembe véve. A kutatók adatait a Magyar Tudományos Akadémia által összeállított statisztikákból nyertük, melyek a honlapon szereplő adatbázisban kereshetőek. Azt találtuk, hogy a személyi részesedés az összteljesítmény átlagosan kb. egyharmadát tette ki. Ezután összehasonlítottuk 10 elméleti és 10 klinikai orvostudományi kutató tudományos termését. A közlemények száma éppen megegyezett, kutatónként átlagosan 286, illetve 288 volt. Az átlagos kumulatív impakt faktor (255 vs. 178) és idézettség (1863 vs. 939) azonban magasabb volt az elméleti csoportban. A személyi részesedés során is az elméleti csoportban volt magasabb az impakt faktor (átlagosan 86 vs. 58) és az idézettség (657 vs. 227). Mivel a klinikai csoportban egy kutató adatai gyökeresen eltértek, őt kihagyva és a statisztikát 9 főre újraszámolva kiderült, hogy a személyi részesedés során az idézettség extrém fokban esett (84,6%-kal, 142-re). A sok szerzős tudományos működés tervezésekor, a tudományos eredményekben való személyi részesedés szempontját az ez idő szerinti hazai klinikai orvostudományi kutatóknak érdemes emlékezetben tartani.