A kockázatérzékelés elsősorban szubjektív értékelési folyamat, amely számos egyéb mellett a környezetegészségügy területén is jelentős szerepet játszik. Tekintettel a környezetszennyezés egyre jelentősebb egészségre gyakorolt hatására, a szakemberek kockázatértékelése és közlése mellett a lakosság környezeti egészségkockázat érzékelésének vizsgálata is előtérbe került. A racionális kockázat érzékelés jelentősen befolyásolhatja a kockázatot és a kockázat kezelés módját, ezáltal csökkentve az egészségkárosodás bekövetkezésének lehetőségét, illetve mértékét. Tekintettel a kérdés aktualitására a lakosság környezeti kockázatérzékelését, a környezet és egészség viszonyát, az esetleges környezeti eredetű betegségek előfordulási gyakoriságát és a lakosság környezeti kérdésekkel kapcsolatos tájékozottságát vizsgáltuk egy vidéki kisvárosban a helyi viszonyokat figyelembe vevő kérdőív segítségével. A családok 10%-ában végzett 500 interjú során a környezet állapotának értékelésére vonatkozó kérdések esetében a válaszadók kétharmada szennyezettnek értékelte környezetét, a környezeti eredetű betegségekre vonatkozóan a válaszadók hasonló arányban tartották gyermekeik betegségét környezeti eredetűnek. A kérdésekre adott válaszok igen csekély tájékozottságot mutattak a helyi potenciális környezetszennyező forrásokról. A racionális kockázatérzékelés és a képzettség között egyértelmű összefüggés mutatkozott. A vizsgálatok eredményei egyértelműen igazolták a kockázatérzékelésre kidolgozott pszichometrikus és kulturális paradigmák létjogosultságát, amelyek alkalmazása a kockázatközlés hatékonyságát jelentősen növeli, így javítva a helyi ipari létesítmények megítélését, illetve a környezeti eredetű betegségek megelőzését, felismerését és ennek eredményeképpen az egészségmegőrzés hatékonyságát.