Az idült májbetegségek kezelésére csak a kóroki folyamatok ismeretében tudunk célzott terápiát választani. Az oxidatív stressz okozta májkárosodásban (alkoholos és nem alkoholos májbetegség, gyógyszer és vegyszer okozta megbetegedések) az antioxidáns tulajdonságú szerek, mint például a silymarin, a vírusos eredetű krónikus hepatitisekben (hepatitis B- és hepatitis C-vírus-fertőzés) pedig a kombinált peginterferon + nukleozidanalóg kezelés az elsődlegesen választandó szer. A silymarin fő tulajdonságai: membránstabilizáló és antioxidáns hatás, elősegíti a májsejt-regenerációt, csökkenti a gyulladásos aktivitást és gátolja a fibrogenezist. Mindezt kísérletes és klinikai vizsgálatok is igazolták. Nyílt vizsgálatok szerint a silymarin tartós alkalmazása az alkoholos eredetű májcirrhosisban szenvedő betegek túlélési idejét jelentős mértékben növelte. Legújabban kimutatták, hogy nagy dózisú silibinininfúzió hepatitis C-vírus okozta krónikus hepatitisben négyhetes kezelés során jelentős mértékben csökkentette a hepatitis C-vírus-számot. A legújabb molekuláris biológiai vizsgálatok igazolták, hogy a silymarin, a fenti korábban bizonyított hatása mellett, jelentős mértékben képes csökkenteni a daganatos sejt-proliferációt, az angiogenezist, valamint az inzulinrezisztenciát. Mindezen tulajdonságok alapján a mai korszerű betegellátásban a silymarinkészítmények alkalmazása a krónikus májbetegségek kezelésében, elsősorban az alkoholos és nem alkoholos steatohepatitisben, helyénvaló és várhatóan a jövőben is az lesz. Bizonyos tumoros betegségekben pedig adjuváns kezelésként kerülhetnek alkalmazásra.