Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=71907
MOB:2009/1
Szerzők:Birkás Emma; Lakatos Krisztina; Tóth Ildikó; Gervai Judit
Tárgyszavak:KÉRDŐÍVES VIZSGÁLATOK; MAGATARTÁSI ZAVAROK
Folyóirat:Psychiatria Hungarica - 2008. 23. évf. 5. sz.
[https://www.doki.net/tarsasag/pszichiatria/folyoirat.aspx]


  Gyermekkori viselkedési problémák felismerésének lehetőségei rövid kérdőívekkel : a Strengths and Difficulties Questionnaire magyar változata / Birkás Emma [et al.]
  Bibliogr.: p. 364-365. - Abstr. hun., eng.
  In: Psychiatria Hungarica. - ISSN 0237-7896. - 2008. 23. évf. 5. sz., p. 358-365. : ill.


Bevezetés: A Strengths and Difficulties Questionnaire (SDQ) rövid, gyermekkori viselkedési problémák szűrésére alkalmas kérdőív, amelynek kitöltése a szülőtől vagy a pedagógustól 5 percet kíván. Az eredeti változat skálái jó egyezést mutattak a jóval hosszabb Child Behavior Checklist (CBCL) megfelelő skáláival. A jelen tanulmányban beszámolunk az SDQ magyar változatának alkalmazásáról, skáláinak összevetéséről a magyar CBCL skáláival. Módszer: Adatainkat lakossági mintában gyűjtöttük, a két kérdőívet 156 hatéves gyermek szülei töltötték ki, a gyermekek közül 89 a longitudinális Budapesti Családvizsgálat résztvevője volt. Eredmények: A magyar SDQ skáláinak belső konzisztenciája mérsékelt-kielégítő volt (0,43-0,70), a skálák korrelációi a magyar CBCL megfelelő skáláival megfeleltek a várakozásnak (0,41-0,65) és mutatták, hogy a rövid kérdőív hasonlóan érzékeny a problémákra. A vizsgált hatéves korcsoportban az összesített probléma pontszám átlaga (11,0) jóval magasabb volt, mint a nyugat-európai és észak-amerikai vizsgálatokban mért átlagos pontszámok. Ugyanakkor egyes fejlődő országokban (Kína, Brazília) a magyarhoz hasonlóan magas szinteket mértek. Következtetés: Az első magyar adatok egyfelől megerősítik az SDQ-val szerzett nemzetközi tapasztalatokat, amennyiben a pszichometriai mutatók és a skálapontszámok nemek közötti megoszlása összhangban van a külföldi vizsgálatok eredményeivel. Másfelől, eredményeink óvatos általánosítása arra utal, hogy a problémák szintje magasabb, mint Nyugat-Európában és más fejlett országokban. Úgy véljük, hogy további normatív adatgyűjtést követően a néhány perc alatt kitölthető magyar SDQ alkalmazható lesz a magyar gyermek- és serdülő populáció mentális egészségének nyomon követésére és a problémás esetek gyors szűrésére.