A vizsgálat célja: A korábbi kezelésről amisulpridre történő átváltás költségvonzatait, valamint az amisulprid kezelés hatásosságát vizsgáltuk szkizofrén betegeknél, annak érdekében, hogy feltárjuk, vajon az amisulprid magasabb gyógyszer-bekerülési költségei megtérülnek-e a magyarországi gazdasági környezetben? Módszerek: 2002-től egy multicentrikus, nyílt vizsgálatban az amisulpridre történő átváltás előtti év költségeit retrospektív adatfelvétellel értékeltük ki, majd a váltást követően fél évig mértük CGI-vel a kezelés hatásosságát, valamint a kezelési költségek változását. A következő fél év költségadatait egy második vizsgálati szakaszban ismét retrospektív adatgyűjtéssel vizsgáltuk. Ez alatt a kezelési időszak alatt sem a klinikusok, sem a betegek nem tudták, hogy később vizsgáljuk a kezelés körülményeit, így fel tudtuk mérni azt is, hány klinikus és beteg döntött az amisulprid folytatása mellett ebben a szakaszban, és hogyan alakultak a továbbiakban a költségek. A költségek számításánál a Rupp Ágnes által korábban kidolgozott metodikát követtük. Eredmények: A vizsgálat második szakaszában 68 beteg vett részt, akik közül 65 folytatta az amisulprid kezelést. Az amisulprid a vizsgálat mindkét szakaszában költség-neutralitást mutatott. A magasabb gyógyszer-bekerülési költséget a nagyobb produktivitásból eredő költségcsökkenés kompenzálta. A CGI-vel mért hatásosság szignifikánsnak mutatkozott. Következtetések: A nyílt, nem kontrollált, de a második szakaszában terepvizsgálathoz közelítő vizsgálat során az amisulprid egy - a betegek és a klinikusok által nagymértékben elfogadott - hatékony antipszichotikumnak mutatkozott, amely költség-neutrálisan rendelhető.