A coeliakia olyan autoimmun enteropathia, amelyet a genetikailag prediszponált egyénekben a gabonafélék gluténje indít el. A betegséget sokáig gyermekkori betegségnek tartották, mivel a klinikai tünetek a glutén étrendbe való beépítésekor jelentkeztek. A coeliakiára specifikus szerológiai markerek elterjedése megváltoztatta a kórkép epidemiológiájával és tünettanával kapcsolatos ismereteket. A diagnosztika nehézsége abból adódik, hogy a gluténszenzitív enteropathiás betegek több mint 50%-ának tünetei atípusosak, és az extragastrointestinalis manifesztációjú coeliakiában szenvedő betegek 90%-ának nincs gastrointestinalis tünete. Jelenleg a coeliakia diagnosztikája a specifikus autoantitestek kimutatásán és a duodenum szövettani értékelésén alapszik. Kezeletlen betegek esetén a felső standard endoszkópia során a nyombélben jól láthatók a boholyatrophia makroszkópos eltérései (Kerking-redőzet elsimulása, a nyálkahártyán áttűnő érrajzolat, a mucosa mozaikszerű rajzolata vagy granuláltsága és a fésűfogszerű redőzet kialakulása). A kapszulás endoszkópia (CE) a hagyományos endoszkópos módszerekkel szemben a teljes vékonybél noninvazív, fájdalmatlan vizsgálatát teszi lehetővé. A vizsgálatok során a vékonybél-nyálkahártya 8:1 arányú nagyításban válik láthatóvá, ami gyakorlott vizsgáló számára lehetővé teszi a boholyatrophia megítélését. Az első tapasztalatok alapján úgy tűnik, hogy a standard felső endoszkópia és a kapszulás endoszkópia szenzitivitása és specificitása azonos coeliakiában. A CE előnyét a felső endoszkópiával szemben a vékonybél teljes értékelhetősége jelenti, mert így a betegség kiterjedése és súlyossága is megítélhető. Hátránya a hisztológiai mintavétel hiánya. Bizonyítottan coeliakiában szenvedő betegek esetében, "alarm" tünetek jelentkezésekor a CE "first line" módszerként javasolható.