Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=71567
MOB:2009/1
Szerzők:Gerlinger Imre; Fittler András; Mayer Anna; Patzkó Ágnes; Fónai Fruzsina; Pytel József; Botz Lajos
Tárgyszavak:AMPHOTERICIN B; RHINITIS; POLYPUSOK; ORRNYÁLKAHÁRTYA
Folyóirat:Fül-Orr-Gégegyógyászat - 2008. 54. évf. 4. sz.
[https://www.orl.hu/]


  Amphotericin B tartalmú orrspray posztoperatív alkalmazása orrpolyposissal járó krónikus rhinosinusitis eseteiben - megelőzhető-e a recidíva?  / Gerlinger Imre [et al.]
  Bibliogr.: p. 158-159. - Abstr. hun., eng.
  In: Fül-Orr-Gégegyógyászat. - ISSN 0016-237X. - 2008. 54. évf. 4. sz., p. 150-159.


Bevezetés: A krónikus rhinosinusitis (KRS) a felnőtt populáció 1-4%-át érintő, jelentős életminőség romlást okozó idült, multifaktoriális, gyakran orrpolipképződéssel járó, etiológiáját illetően azonban pontosan nem tisztázott megbetegedés. Az elmúlt évtizedben felmerült, hogy az orrüregi nyálkahártya jellegzetes eosinophil sejtes beszűrődését okozó megbetegedésnek az orrüregi nyákban található gombák elleni fokozott - nem IgE típusú klasszikus allergiás - immunválasz a kiváltó oka. Célkitűzés: Ha igaz ez a feltételezés, akkor kézenfekvőnek tűnik, hogy az endoszkópos orrpolipectomiákat követően megfelelő ideig és koncentrációban adott amphotericin B orrspray kedvező hatású lehet a betegek számára, akár csökkentve a recidívák számát is. Beteganyag-módszerek: A feltételezés igazolására intézetünkben 33 beteg bevonásával prospektív, randomizált, placebo kontrollált, kettős vak klinikai tanulmányt végeztünk. A tanulmányt végül 30 beteg fejezte be. A 2005 november 1-je és 2006 október 1-je között orrpoliposissal endoszkópos műtétre kerülő betegek egyik csoportja (A csoport, 14 beteg) egy évig 5 mg/ml koncentrációjú amphotericin B tartalmú orrsprayt kapott, míg a placebo csoport (B csoport, 16 beteg) hatóanyag nélküli orrspray-t. Az eredmények értékeléséhez a módosított Lund-Mackay féle CT pontrendszert, a tüneti változásokat vizsgáló pontrendszert (SNAQ-11), életminőségtesztet és endoszkópos kiértékelést végeztünk. A műtétek előtt és a műtéteket követően egy évvel elvégzett vizsgálatok eredményeit SPSS 14.0 for Windows program segítségével értékeltük. Eredmények: Az A csoport betegeinek CT pontértékei egy év elteltével jelentős szórást mutattak, javulás jelei nélkül. A B csoportban a CT pontértékek enyhe javulást mutattak, azonban ez az A csoporttal összehasonlítva nem volt szignifikáns (p=0,052). A tüneti változásokat vizsgáló pontrendszer (SNAQ-11), valamint az életminőség-teszt mindkét betegcsoportban lényeges javulást mutatott, azonban a két tesztben a változások mértékét összehasonlítva egyik betegcsoport javára sem találtunk szignifikáns különbséget. Az endoszkópos lelet az Amphotericin B csoport javára mutatott mérsékelt javulást 12 hónappal a műtéteket követően. Következtetések: A szerzők megállapítják, hogy az orrpolipózis miatt operált betegeknek az amphotericin B orrcsepp egy évig történő adása nem okoz szignifikáns változást a CT pontszámok, a klinikai tünetek, valamint az életminőség vonatkozásában. A betegek endoszkópos követése során az Amphotericin B csoportban észlelt kedvezőbb kép a klinikai tünetek javulásában nem nyilvánult meg. A szerzők a tanulmány eredményeiből levont tanulságok tükrében tárgyalják a gombaelméletről rendelkezésre álló eddigi ismeretanyagot. Kritikusan elemzik az elmúlt években publikált 7, ellentmondásos konklúziót mutató klinikai tanulmány tapasztalatait is.