A leendő tanárok vélemény- és attitűdformáló hatása, példakép-szerepe az egészséggel kapcsolatos ismeretek és szemlélet formálásában nemcsak a tanulók, hanem rajtuk keresztül azok családtagjai, a tágabb népesség körében is érvényesül. Azért fontos megismerni már tanulmányaik során egészségmagatartásukat és az arra ható tényezőket, hogy azt szükség esetén formálni lehessen. Jelen vizsgálat leendő tanárok egészségi állapotának és egészségmagatartásának felmérése céljából történt hat magyarországi felsőoktatási intézmény tanár szakos képzést nyújtó karain nem első éven, magyar nyelven tanuló hallgatók körében, kérdőíves adatfelvétellel. A vizsgálatban használt kérdőív három fő témakörben tartalmazott kérdéseket: egészségi állapot (szubjektív egészség, lelki egészség, koherencia érzés, testtömeg-index, társas támogatottság), egészségmagatartás (testmozgás, dohányzás, kábítószer-, gyógyszer- és alkoholfogyasztás, szexuális magatartás, táplálkozási szokások), és demográfiai tényezők (nem, kor, társadalmi - gazdasági háttér). A hallgatók 65%-a jónak, illetve nagyon jónak ítéli egészségi állapotát; csaknem mindannyian (95%) úgy vélekednek, hogy sokat, illetve nagyon sokat tehetnek az egészségükért. A válaszadók több mint fele (55%) soha nem dohányzott, 17%-uk azonban napi rendszerességgel szív cigarettát. Egyharmaduk próbált ki már valamilyen kábítószert, a legtöbben marihuánát (33%), illetve altatót és nyugtatót orvosi javaslat nélkül. Intenzív testmozgást a hallgatók több mint 90%-a végez legalább egyszer hetente. A lelki egészséget jellemző pontszám átlaga: 24,97 volt a hallgatók között, ami szignifikánsan magasabb, mint a hasonló korú átlagnépesség körében. Aggasztó, hogy a leendő tanárok számára a mindennapi stresszel való megküzdés, a feléjük érkező kihívásokkal való megbirkózás olyan nehézséget okoz, ami az egészségi állapotukat negatív irányba befolyásolja.