Az utóbbi években egyre több bizonyíték szólt a metabolikus szindróma és a 2-es típusú diabetes mellitus karcinogén hatásáról. A bizonyítékok között első helyen az epidemiológiai észlelések állnak. A különböző tumorfajták és a metabolikus szindróma, illetve a 2-es típusú diabetes mellitus között nemek, rasszok és földrajzi elterjedtség szerint eltérő mértékben mutatható ki kauzális összefüggés. A lehetséges közös patomechanizmusok az elhízáskor a zsírszövetben excesszíven termelődő adipokinek, a tartós és postprandialis hyperglykaemia, a hyperinsulinismus és az inzulinrezisztencia, egyéb növekedési faktorok, mint a proinzulin, inzulinszerű növekedési faktor-1, reaktív oxigén-szabadgyökök, angiogenezis, inflammáció és gyulladásos citokinek sejtproliferatív hatásai. Kiderült, hogy a peroxiszómaproliferátor aktiválta receptoroknak és az őket szabályozó ubiquitin proteaszómarendszernek is meghatározó szerepe van a sejtproliferáció befolyásolásában. Ezek a mechanizmusok metabolikus szindrómában mind atherosclerosis, mind karcinogenezis irányában kockázati tényezőként szerepelnek. Ez a felismerés új utat nyithat mindkét kórkép megelőzése és kezelése szempontjából.