A rendellenes hüvelyi folyás hátterében többnyire infekciók állnak. Részben szexuális úton terjedő kórokozók, részben pedig a hüvely saját baktériumflórájának tagjai képezhetik a fertőzés forrását. A kérdés komoly népegészségügyi jelentőséggel bír, mivel a betegnek okozott gyakran kínzó panaszok mellett szövődményekre (koraszülés, kismedencei gyulladás), továbbá késői következményekre (meddőség, krónikus kismedencei fájdalom) is lehet számítani. A kezelés többnyire empirikus, gyakran eredménytelen, jellemző az "öngyógyítás" vény nélkül kapható, főként gombaellenes szerekkel, továbbá a hüvelyöblítéssel, amely több kárt okoz, mint hasznot. Eredményes kezelés csakis pontos diagnózis birtokában végezhető.