A tanulmány célja az elektronikus, illetve a radiológiai módszerrel végzett munkahossz-meghatározás pontosságának összehasonlítása extrahált fogak esetében. Szerzők a vizsgálatot 20 darab felső moláris fog palatinális gyökércsatornáján végezték. A fogakat random módon két csoportra osztották. Az 1. csoportnál apexlokátorral (ProPex, Dentsply-Maillefer), a 2. csoportnál radiológiai (RVG, Trophy) módszerrel határozták meg a munkahosszt. A beméréshez használt gyökércsatorna preparáló műszert cementtel rögzítették, majd a gyökércsúcsi terület visszacsiszolásával láthatóvá tették a műszer hegyét és az apikális csatornaszakaszt a csúcsi szűkülettel. A preparált mintákról standard beállítású digitális fényképfelvételeket készítettek, és ezeken mérték a műszerhegy-foramen physiologicum távolságot. A statisztikai értékelést kétmintás t-próbával végezték. A foramen physiologicumot az elektronikus módszernél átlagosan 0,11 mm-re, a radiológiai meghatározásnál 0,58 mm-re közelítette meg a beméréshez használt reszelő. Vizsgálatukban nem találtak szignifikáns különbséget a két módszer mérési pontossága között (p=0,10). Következésképpen az elektronikus és a radiológiai munkahosszmeghatározás vizsgálatukban hasonló pontosságot mutatott.