A szerzők azokat a hazai és nemzetközi kutatásokat tekintik át, amelyek az elmúlt 15 évben készültek, és a halandóságot, valamint az egészséget meghatározó társadalmi-gazdasági tényezők földrajzi megoszlása közötti kapcsolatot elemzik. Az 1990 óta megjelent hazai elemzések számos, a halandóságot befolyásoló területi társadalmi-gazdasági tényezőt azonosítottak, mint a település nagysága, a népsűrűség, a foglalkoztatottság, a jövedelem, az iskolázottság vagy az etnikai összetétel. Ezek az egyszerűbb statisztikai módszereket alkalmazó leíró vizsgálatok általában időben és térben aggregált adatokra épültek. A jelentősebb külföldi kutatásokban a területi mutatók mellé egyéni szintű adatokat is bevontak az elemzésekbe, és gyakran többszintű modellezést használtak. Az összetett elemzések esetenként ellentmondó eredményeit látva a kutatók olyan átfogó egészségkoncepciót hiányoltak, amely külön tudja választani az egészséget befolyásoló tényezők egyéni és populációs szintű hatásait. A legújabb egészségmodellekhez illeszkedő többszintű, szomszédsági információt is hasznosító statisztikai eljárások alkalmazása elvezethet az egészségegyenlőtlenségek okainak és szerepének pontosabb feltárásához.