Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=91844
MOB:2008/4
Szerzők:Váradi Visy Katalin; Kádár László
Tárgyszavak:ALVÁSZAVAROK; RHINITIS, ALLERGIÁS
Folyóirat:Tüdőgyógyászat - 2008. 2. évf. 7. sz.


  Az allergiás rhinitis alvásvonatkozásai / Váradi Visy Katalin, Kádár László
  Bibliogr.: p. 6-7., 9. - Abstr. hun.
  In: Tüdőgyógyászat. - ISSN 1788-697X. - 2008. 2. évf. 7. sz., p. 5-9. : ill.


Számos vizsgálat és tanulmány bizonyította, hogy az allergiás rhinitis alvás alatti légzészavart és rossz alvásminőséget okoz. Az alvásfragmentáció legfontosabb tünetei AR-ben a nappali aluszékonyság, a koncentráció romlása és gyermekeknél a gyengébb iskolai eredmény. Az allergia orrnyálkahártya-ödémát okozó hatása mechanikus szűkület révén horkoláshoz, alvásfüggő légzés zavarhoz vezet. A rendelkezésre álló intranasalis kortikoszteroidok és a nem szedatív antihisztaminok alkalmazása egyaránt javítja a nappali és az éjszakai tüneteket. Gyermekkorban számottevő a kombinációban alkalmazott leukotrién-modifikálók hatása is. Alvásfüggő légzészavarban, obstruktív sleep apnoéban szenvedőknél az allergiás rhinitis rontja az éjszakai és nappali tüneteket, ezért bázisterápiaként ebben a kórképben is megfontolandó az intranasalis kortikoszteroidok alkalmazása. Az ARIA nemzetközi útmutató számos randomizált, kontrollált tanulmány eredményeiből levonható magas szintű bizonyítékokra támaszkodva erős hangsúlyt fektetett az alsó és felső légutak allergiás megbetegedéseinek a klinikus által jól ismert összefüggéseire. A gyulladásos folyamatok intraluminaris terjedésén és reflexes távolhatásán kívül azonban szisztémás, humoralis összefüggésekkel is számolnunk kell. Az utóbbi évek eredménye a felismerés, miszerint az allergiás nátha alvászavarokat okozó hatásain kívül a primer alvászavarok is szupplementálják a gyulladásos kaszkádot. Érdekes, és további vizsgálatokat generáló kérdés, hogy a két folyamat által keltett oxidatív stressz milyen mechanizmusok útján hat egymásra. Ezen összefüggések vizsgálata, valamint továbbvezetése a cardiovascularis hatások irányába holisztikus, immunológiai alapú gondolkodást vetít elénk. Kérdéses, vajon az egyes krónikus betegségeket a szisztémás gyulladás szervhatásain alapulónak tekintő gondolkodást milyen mértékben igazolják vissza a jövő vizsgálatai.