A 2-es típusú diabetes mellitus a kardiovaszkuláris morbiditás és mortalitás olyan fontos rizikófaktora, mint egy már lezajlott szívinfarktus. A cukorbetegség gyakran társul a metabolikus szindrómában is megfigyelt eltérésekkel. Epidemiológiai adatok támasztják alá ezen faktorok és a diabétesz makro- és mikrovaszkuláris szövődményeinek kapcsolatát. A diabétesz korszerű kezelése során evidenciák alapján a vérnyomás kezelése során 130/80 Hgmm alatti értékek elérésére törekszünk, ami szinte mindig kombinációs kezelést igényel. Egyértelmű adatok támasztják alá az ACE-gátlók és az ARB-k kardiovaszkuláris és renoprotektív hatását cukorbetegekben. Statinok adása szükséges 40 év felett 2,6 mmol/l feletti LDL-koleszterin esetén. Kis adagú aszpirin szedése szintén indokolt minden 40 évnél idősebb cukorbetegnek. Evidenciák bizonyítják a komplex életmódi és gyógyszeres kezelési rendszerek hatékonyságát, bár a kitűzött célértékek megközelítése a betegek jelentős részében nem könnyű.