Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=91726
MOB:2008/4
Szerzők:Hirschberg Jenő; Trenovszki Zsuzsa; Sultész Mónika; Hirschberg Kristóf
Tárgyszavak:GYÓGYSZERKIPRÓBÁLÁS; LÉGZÉSI LÉGÁRAMLÁS; ORRNYÁLKAHÁRTYA
Folyóirat:Fül-Orr-Gégegyógyászat - 2008. 54. évf. 2. sz.
[https://www.orl.hu/]


  A xylometazolin orrcsepp orrlégzésre kifejtett hatásának mérése nazométerrel / Hirschberg Jenő [et al.]
  Bibliogr.: p. 56-57. - Abstr. hun., eng., ger.
  In: Fül-Orr-Gégegyógyászat. - ISSN 0016-237X. - 2008. 54. évf. 2. sz., p. 49-57. : ill.


A szerzők nazometria segítségével vizsgálták a xylometazolin orrlégzést javító hatását. Az orrcsepp becseppentése előtt és után 5, 15 és 30 perccel végeztek méréseket. 35 beteget vizsgáltak: közülük 30 gyermek, 3 serdülőkorú és 2 felnőtt. A diagnózis szerinti megoszlás: 24 rhinitis allergica, 11 rhinitis purulenta, illetve rhinosinusitis. A nazométer a teljes hangenergia szájon, illetve orron át kiáramló hányadosát, a fonációval egyidőben, képernyőn jelzi ki, és egyben - közvetve - az orr átjárhatóságát is kimutatja. A szerzők vizsgálataik során négy különböző tesztet: orális, nazális és vegyes hangzóösszetételű mondatot alkalmaztak, amelyeknek fiziológiás nazalitási értékeit előző vizsgálataik során megállapították. Az élettani normák ismeretében a kóros adatok: a csökkent vagy az emelkedett nazalitási érték (orrhangzóssági mutató) egyértelműen megállapítható, számszerű adatokkal igazolható. 35 beteg közül 28 esetben kaptunk pozitív választ: ezen esetekben az orrhangzóssági mutató kiindulási értéke emelkedett, bizonyítva az orr átjárhatóságának javulását. Különösen szembetűnő a változás az ún. maximum értékek összevetése esetén. Annál a 7 betegnél, akikben az alapérték volt a legmagasabb, több esetben kísérő betegségeket, illetve elváltozásokat találtunk. Ez magyarázhatja a "negatív" választ, de ezekben az esetekben is javulás volt tapasztalható az ismételt, 15, illetve 30 perc után végzett mérések során, igazolva a szer később jelentkező hatását. Az orrlégzés javulása 30 perc után minden betegnél kimutatható volt, jelezve a félóra után is fennálló hatást. A maximális hatás időpontja tekintetében nem találtunk - a kórkép etiológiájától függő - jelentős időbeli különbséget, mégis úgy tűnt, hogy allergiás betegeken a lohasztó hatás gyorsabban, már 5 perc után jelentkezett, míg purulens rhinosinusitisek esetében csak később, 15-30 perc múlva mutatkozott kifejezett eredmény. Az orr átjárhatóságának xylometazolin alkalmazásárára történő javulását még egyértelműbbé teszik a kontroll vizsgálatok: ha hatóanyag helyett fiziológiás konyhasóoldatot csepegtettünk az orrba, a nazometriás értékek, az orrhangzóssági mutató lényegében nem változtak. A statisztikai elemzéseket a Statistica 7.1. programmal végeztük. Vizsgálataink összegzéseként megállapítható, hogy a xylometazolin - vasoconstrictor hatása révén - hatásos szer a rhinitis kezdeti szakának kezelésében, az orrdugulás csökkentésében. A hatás nazometriával objektíven igazolható. Az orrcsepp azonban csak tüneti, nem gyógyító kezelés, törekednünk kell a szakszerű, az etiológiát és a betegség időtartamát is tekintetbe vevő, "lépcsőzetes" terápia mielőbbi bevezetésére.