A nem alkoholos zsírmáj az átlagpopulációban 15-25%-ban fordul elő. Az alapvető eltérés a nem alkoholos zsírmáj és a metabolikus szindróma (2-es típusú diabetes mellitus, dyslipidaemia, hypertonia és obesitas) vonatkozásában az inzulinrezisztencia kialakulása. Lefolyása nem minden esetben jóindulatú folyamat, jól ismert a klinikai gyakorlatban idült májbetegséggé és cirrhosissá történő átalakulása, valamint együtt járhat hepatocellularis carcinoma kialakulásával is. A nem alkoholos zsírmáj emelkedett cardiovascularis kockázattal jár, és egyre inkább úgy tűnik, hogy nem pusztán az atherosclerosis markere, hanem korai mediátora is. Kezelése jelenleg a metabolikus szindrómába tartozó betegségek terápiájára irányul, amely a májműködést is javíthatja.