A rohamosan fejlődő nanotechnológiai eljárások során előállított anyagokat egyre szélesebb körben alkalmazzák számos egyéb terület mellett a klinikai gyakorlatban is. Tekintettel kedvező tulajdonságaikra, alkalmazzák őket implantátumok bevonataként, csontpótlásra, gyógyszerek farmakokinetikai jellemzőinek optimalizálására. A hatóanyagok nanoméretű szemcsés, liposzómás bevonataként jelentős előrelépést jelenthetnek a hatékony terápia szempontjából. Előnyös tulajdonságaik mellett azonban a méretből adódó eltérő kémiai tulajdonságok számos veszélyforrást is magukban hordozhatnak, így felelősségteljes alkalmazásukhoz az egészségre gyakorolt esetleges kedvezőtlen hatásaik ismerete elengedhetetlen. A nanorészecskék nagyobb méretű anyagformákétól eltérő hatásai elsősorban a szemcsemérettel magyarázhatóak. Az eddigi vizsgálatok alapján a túlnyomóan lokális hatás mellett szisztémás, szabad gyökök termelésére, thrombocytaaggregációra gyakorolt hatással kell számolni, amely növeli a cardiovascularis rizikót. Tekintettel az eddig rendelkezésre álló igen hiányos ismeretekre, a nanoanyagok egészségre gyakorolt hatásaival kapcsolatos pontos kockázatbecslés elvégzésére egyelőre nincs lehetőség, így a nanoszemcsék alkalmazása a betegellátásban különösen nagy körültekintést igényel.