Az alábbiakban egy 30 éves depressziós fiatalember kognitív-viselkedésterápiája kerül bemutatásra. A kognitív-viselkedésterápia problémaorientált, elsősorban a jelenre és a jövőre irányul, és a páciens aktív részvételére alapoz saját gyógyulási folyamatában. Jelen pszichoterápia elsődleges célja a páciens önértékelésének illetve hangulatának javítása volt. Ez a negatív automatikus gondolatok, szisztematikus gondolkodási hibák, valamint a korai tapasztalatok során elsajátított és aktuális életesemények által aktivált diszfunkcionális hiedelmek és sémák felismerésén és korrekcióján keresztül valósult meg. Viselkedéses technikákat is alkalmaztunk, melyek a páciens aktivitásának növelését, valamint az elsajátított készségek in vivo tesztelését célozzák. Az esetbemutatás újszerűségét Petermann és Müller modelljének alkalmazása adja, melynek során a terápiás célok fontossági sorrendjének kialakítása után a terapeuta minden célhoz megtervezi a megfelelő, adekvát intervenciót. A minőségi esetvezetéshez hozzátartozó folyamatos állapotkövetés szintén a terápiás folyamat szerves része volt. Szerepet játszott a motiváció fenntartásában illetve a problémák tisztázásában, és a kezelés eredményességének is jó indikátora volt. A minőségi esetvezetés módszertana hasznos támpontokkal szolgált mind a terapeuta, mind a páciens számára a terápiás folyamat haladását illetően. A terapeuta számára ez egyben visszajelzésként is működik, amely segíti az esetleges korrekciók szükségességének felismerését.