Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=84771
MOB:2008/3
Szerzők:Kádár László
Tárgyszavak:ASTHMA; LEUKOTRIÉNEK B
Folyóirat:Tüdőgyógyászat - 2008. 2. évf. 2. sz.


  Megfigyeléses vizsgálatok értéke a montelukast klinikai szerepének meghatározásában / Kádár László
  Bibliogr.: p. 7-10. - Abstr. hun.
  In: Tüdőgyógyászat. - ISSN 1788-697X. - 2008. 2. évf. 2. sz., p. 6-11. : ill.


Az orvostudomány a jelen digitális korban is erősen támaszkodik a tapasztalatokra, megfigyelésekre. A megfigyeléses vizsgálatok egyidősek az orvostudománnyal, az érdekes esetek megbeszélése máig a legvonzóbb szekciója bármely tudományos fórumnak, de emellett állandó tárgya orvosok egymás közti magánbeszélgetéseinek. Az informatika fejlődése lehetőséget teremtett arra, hogy az orvosi megfigyelések köre kiterjedjen és pontosabbá váljon. A jól tervezett, nagy egészségügyi adatbázisok valóságos aranybányái a retrospektív vizsgálatoknak. Miközben a klinikai vizsgálatokkal szemben megfogalmazott kritikák és ellenérzések felértékelik a megfigyeléses vizsgálatokat, nem szabad megfeledkeznünk azok korlátairól sem. Kétségtelen előnyeik: a gyorsaság, az olcsóság és a valódi élet pontosabb leképezése mellett ugyanis fontos hangsúlyozni, hogy a feldolgozott adatok pontossága sok kívánnivalót hagyhat maga után. A montelukasttal végzett megfigyeléses vizsgálatok hatásosnak és költséghatékonynak találták a vegyületet mind az asztma, mind az asztmával társult allergiás nátha kezelése terén, ugyanakkor a vizsgálatok publikálói egyöntetűen felvetik azt a lehetőséget, miszerint a pozitív tapasztalatok hátterében az asztma hatékony kezelése, illetve az asztma és allergiás nátha egyidejű antileukotrién-kezelése mellett fontos szerepet játszhat a mindennapi életben a betegek kezelési adherenciája. A megfigyeléses vizsgálatok értékelése során figyelemmel kell lennünk továbbá arra is, hogy a válogatás nélküli betegek híven tükrözik egy-egy genetikai és/vagy környezeti hatások szempontjából elkülönült populáció tulajdonságait. Ezért különösen értékes lenne, ha hazai viszonyok közt is folynának ilyen jellegű vizsgálatok. Sajnos a magyar egészségügyi informatikai kultúra fejletlensége jelenleg erősen korlátozza e vizsgálatok kivitelezését, ugyanakkor törekednünk kell a döntéshozók befolyásolására, hogy a jelenleg is működő és fejlesztés alatt álló egészségügyi adatbázisok financiális szempontok mellett szakmai szempontok érvényesülését is megengedjék. Végezetül kijelenthető, hogy egy klinikai döntés meghozatalakor a klinikai vizsgálatok eredményei mellett figyelembe kell vennünk a megfigyeléses vizsgálatok eredményeit is. A vizsgálatok korlátai azonban rámutatnak arra az egyéni felelősségre, amely akár az összes releváns vizsgálat eredményének megismerésén túl is terhel minket, orvosokat.