Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=84422
MOB:2008/3
Szerzők:Sipka Sándor; Brugós László; Alexa Magdolna; Gyimesi Edit; Szabó Zoltán; Csipő István; Páll Gabriella; Kossarova Klára; Szilasi Mária
Tárgyszavak:ALLERGENEK; BUDESONID; RHINITIS, ALLERGIÁS; POLLEN; GYULLADÁSGÁTLÓK, SZTEROID
Folyóirat:Allergológia és Klinikai Immunológia - 2008. 11. évf. 1. sz.


  Az intranasalis budesonid és az orális loratadin szisztémás gyulladásgátló hatása parlagfű-allergiában szenvedő allergiás rhinitises betegekben = Systemic anti-inflammatory changes in subjects with ragweed-induced allergic rhinitis treated with intranasal budesonide and oral loratadine / Sándor Sipka [et al.]
  Bibliogr.: p. 20. - Abstr. hun., eng.
  In: Allergológia és Klinikai Immunológia. - ISSN 1418-2653. - 2008. 11. évf. 1. sz., p. 16-20. : ill.


Ismert tény, hogy a helyileg alkalmazott glükokortikoszteroidoknak az egész szervezetre kiterjedő "szisztémás" hatásuk is van. A HI hisztamin receptor antagonista loratadinnek is van egyéb gyulladásátló hatása. A jelenlegi vizsgálat célja az volt, hogy 4 parlagfű-allergiában szenvedő allergiás rhinitises betegben megvizsgáljuk az immunrendszer egyes laborparamétereiben történő változásokat a parlagfű szezon idején, júliusban, augusztusban és szeptemberben, intranazális glükokortikoszteroid (budenosid) + orális loratadin kezelés mellett. A betegek a klinikai tünetek súlyosságát egyénileg értékelték. A limfocita alosztályok vizsgálata áramlási citométerrel történt. A citokineket ELISA-val mértük. A szérum össz IgE mérésre nefelométert, az allergén-specifikus IgE meghatározásra ELISA módszert használtunk. A perifériás fagociták luminollal amplifikált kemilumineszcenciáját luminométerrel mértük. A gyógyszeres kezelés szignifikánsan javította a betegek klinikai állapotát szeptemberre. A laboratóriumi vizsgálatok szignifikáns csökkenést mutattak az allergén-specifikus IgE szintekben, illetve a fagociták zimozánnal indukált kemilumineszcenciájában a pollenszezon végére. Ezzel szemben szeptemberre szignifikánsan megnőtt az IL-10 szintje a szérumban. Mind a három szignifikáns laboratóriumi eltérés kapcsolatba hozható a betegekben kialakult csökkent gyulladásos állapottal. Továbbá mindhárom változás a lokálisan alkalmazott budenozid "szisztémás" hatásának tulajdonítható, és nem pedig a loratadinnek. Vizsgálataink azt mutatják, hogy a lokálisan alkalmazott glükokortikoszteroidok szisztémás immunmoduláns hatásainak vizsgálata és figyelembe vétele hasznos lehet a klinikai gyakorlatban.