Bevezetésül, emlékeztetőként szolgáljon az a régi gyakorlat, amikor még nem kapszulába zárt ricinusolajat expediált a gyógyszerész, hanem kimért "Oleum ricini"-t. Ilyenkor ízjavítóként, p1. málnaszörp, citromlé rétegezésével való bevitelt is javasolt - különösen a gyermekek részére. Másféle - horrorisztikus - emlékképek is felbukkannak a ricinus hallatán. Ez különösen mostanában időszerű, amikor is a közszolgálati TV újra műsorára tűzte Agatha Christie világhírű bűnügyi regényeinek filmadaptációit. Ezekben nem ritka a toxikus hatóanyagokkal, pl. cianidokkal, morfinnal, különféle altatókkal, és nem utolsó sorban ricinnel történő halálos mérgezések végrehajtása. Sajnos a vegyi hadviselés minduntalan visszatérő, egyik tömegpusztító fegyvereként is számon tartják a ricinus magjának toxikus fehérjevegyületét, a ricint. Néhány ricinnel végrehajtott tudatos gyilkosságon kívül, tömeges használatára azonban nem került sor. A fentiek miatt indokolt lehet tehát egy olyan ismertetés közzététele, amely a gyógyszerész számára továbbképzésül szolgál és naprakésszé teheti ilyen problémák korrekt megválaszolására.