Magyarországon a gümőkór elleni szervezett küzdelem egyik legfontosabb eleme a mellkasi röntgenvizsgálaton alapuló évenkénti kötelező lakosságszűrés bevezetése volt. A hetvenes években megközelítően a teljes felnőtt népesség részt vett tüdőszűrésen. A tbc epidemiológiai helyzetének javulásával egyre nagyobb jelentőséggel bír a tüdőrákos betegeknek a szűrővizsgálat "melléktermékeként" történő korai felfedezése. A jövőben a kiemelési hatékonyság érdekében a súlyt a rizikócsoport vizsgálatára kell helyeznünk. Ez a tüdőrák esetében a negyvenévesnél idősebb dohányosok évenkénti ajánlott mellkasi röntgenvizsgálatát jelentheti. Az ajánlott vizsgálat előnyeinek bizonyítására elvégeztük a budapesti tüdőrák-prevalencia retrospektív elemzését. 2511 beteg adatai alapján megállapítottuk, hogy az öt évnél tovább élő tüdőrákos betegek 60%-át fedezték fel szűrővizsgálattal, szemben a panasszal felfedezettek 40%-ával. A szűréssel kiemeltek körében 34% volt az operábilitási ráta, míg a panasszal felfedezetteknek csak a 14%-át lehetett megoperálni. Megállapítottuk, hogy a radikális reszekciós műtét elvégzése valódi többlettúlélési esélyt jelent e betegek számára. Ezt az operált betegek kedvezőbb - három-négy éves - túlélése igazolja. Igaz ugyanakkor az is, hogy a későbbiekben, a kialakuló recidívák miatt a tüdőrák mortalitása nem javul a céllakosság körében. A jelenlegi kiemelési adatok ismeretében ez évente 5-600 beteg számára jelent reálisan többlettúlélési esélyt. Az ajánlott rizikócsoportok (> 40 év, dohányosok) mellkasi röntgenvizsgálata esetén az operábilitási ráta további javulásával 1100-1200 beteg kaphatná meg ezt az esélyt.