A modern biztosításnak, illetve magának a biztosítási szerződéseknek a története rövid, alig 200 évre tekint vissza. A különböző finanszírozási, biztosítási és kockázatelemzési módszerek létére már az ókori jogrendszerek - görög és római jog - szabályozásában is találunk utalásokat. - Az élet- és egészségbiztosítások római jogi előképeiként a collegium funeraticium (a temetkezési egyesület) és a collegium tenuiorum (beteggondozás céljára létrejött egyesület) értékelhető. Ezeknek az egyesületeknek a collegiumok szabályozásának általános római jogi rendszerében elfoglalt helyét, egyes egyedi sajátosságait, szervezetét és céljait vizsgálom a Corpus Iuris Civilis, illetőleg a Digesta fragmentumai, valamint hazai és német, angol illetve orosz római jogi szakirodalom felhasználásával. - Mindezek ismeretében teljessé válhat egy olyan "kis fejlődéstörténet", mely ha közvetlenül nem is járul hozzá a biztosítási rendszer mai működtetéséhez, de mindenképpen feltár egyfajta belső logikát, mely megalapozhatja a szerves fejlődést a biztosítási jog területén. S egyben bizonyítja, hogy a római jogi alapoknak ma is van létjogosultságuk a szerződési jogban.