A vizsgálat célja: feltárni azt, hogy melyek a legfőbb stresszorok a betegellátó osztályokon dolgozó ápolók körében, és milyen mértékű a súlyos, illetve a kevésbé súlyos betegeket ellátókra háruló pszichés terhelés mértéke, továbbá megállapítani, hogy a fokozott pszichés terhelés befolyásolja-e a pályaelhagyási szándékot. Vizsgálati módszer és minta: a kutatás önkitöltős, anonim, vegyes kérdéseket tartalmazó kérdőívvel történt, a Vas megyei Markusovszky Kórház hat osztályán dolgozó ápolók között. 60 kérdőív került feldolgozásra. Eredmények: az ápolók elsősorban a pénz, a megbecsülés, az eszközök és a létszám hiányára panaszkodtak. Az aktív súlyos betegeket ellátó ápolók között a pszichés és fizikai terhelés, a munkahelyi stressz nagyobb mértékben jelenik meg, mint a kevésbé súlyos betegeket ellátók között. A feszültséget leginkább okozó tényezőként a megkérdezettek a munkához kapcsolódó dokumentációs kötelezettségek növekedését, a személyi feltételek hiányosságai következtében jelentkező hajszolt munkavégzést, illetve a döntési helyzetek magas számát említették. A tartós és fokozott stressz miatt azonban nem merül fel a pályamódosítás szándéka a vizsgált mintába tartozó személyek körében.