A monoklonális antitestek megjelenése a különböző daganatok kezelésében terápiás áttörést jelentett. A non-Hodgkin-lymphoma diffúz nagy B-sejtes és follikuláris típusainak kezelésében a rituximab alkalmazása jelentős klinikai előnyt hozott a készítmény törzskönyvezése óta eltelt évek során. A jelen munkában bizonyítani kívántuk, hogy a follikuláris non-Hodgkin-lymphoma (FNHL) relabált eseteinek sikeres indukciós kezelését követően alkalmazott rituximab fenntartó kezelés költséghatékony. Megállapításainkat I. a evidenciaszintű klinikai vizsgálatra (EORTC 20981) alapoztuk. A klinikai vizsgálat alapján bizonyítottuk, hogy a rituximab fenntartó kezelés az obszervációhoz képest előnnyel járt olyan relabáló vagy refrakter FNHL-betegek esetében, akik korábban CHOP vagy R-CHOP (rituximab+CHOP) indukciós kezelésre reagáltak. Elemzésünk során bemutatjuk a két alternatíva kezelési költségeit, a progressziómentes túlélés (progression free survival - PFS) különbözőségét, vizsgáltuk az életminőséggel korrigált életévnyereséget (quality adjusted life years - QALY), valamint a növekményi (inkremantális) költséget.