Célkitűzés: Száraz szemű betegek vizsgálata a klasszikus koppenhágai tesztek mellett conjunctivalis impressziós citológiával. Betegek és módszerek: A koppenhágai, valamint a morfológiai teszttel vizsgáltuk meg 25 keratoconjunctivitis siccás beteg (átlagéletkor: 52+-15,1 év) 50, 19 primer Sjögren-szindrómában szenvedő beteg (54+-10,3 év) 38, valamint 16 kontrollként szolgáló egyén (59+-12,1 év) 32 szemét. Schirmer I tesztet, BUT-ot, fluoreszceines corneafestést végeztünk a fenti sorrendben. Végül citológiai vizsgálatokhoz mintát vettünk a temporális (interpalpebrális) és a felső kötőhártya-régióból, és a preparátumokat PAS- és Papanicolau-festés után értékeltük. Az értékelést 0-tól 3-ig terjedő skálán Nelson szerint végeztük el, a 2. és 3. stádiumot tekintve kórosnak. Eredmények: A citológia tekintetében mindkét száraz szemű csoport mindkét helyről (temporális, superior conjunctiva) vett mintái szignifikánsan eltértek a kontrollcsoport hasonló helyről származó eredményeitől (p<0,0001). A két betegcsoportot összehasonlítva a felső bulbaris kötőhártyáról vett minták azonban szignifikánsan különböznek (p=0,01) egymástól, és a temporális kötőhártyáról vett minták is hasonló tendenciát mutattak (p=0,06). Mindhárom csoportban a temporális (interpalpebrális) régióból származó eredmények rosszabb (magasabb) átlagértéket mutattak, mint a felső kötőhártyáról levett nyomatok. A siccás csoportban a cornealis festődés egyenes arányos összefüggést mutatott a felső kötőhártyáról származó citológiai minták eredményeivel (r=0,433, p=0,007). Következtetések A conjunctivalis impressziós citológia értékes morfológiai információt nyújt a szemfelszínről. A klinikai gyakorlatban alkalmazott tesztek mellett - azokkal részben összefüggést mutatva - elősegítheti a száraz szeműség korai diagnózisát.