A kezelt cukorbetegség és a kóros elhízás fenyegető képe a közvéleményben összefonódik. Ez a kapcsolódás leginkább a II. típusú diabétesz esetében, nőbetegek körében jellemző. Vizsgálatunkban arra a kérdésre keressük a választ, hogy az 1943-ban diabéteszes nőbetegeknél rögzített testméretekhez képest 60 évvel később megfigyelhető-e markáns különbség a korszerű gondozásban és gyógyszerelésben részesülő betegek esetében. A 60 év alatt bekövetkezett változások összességében egy kedvező tendenciára utalnak. A testméretek -kiegészítve a BMI és a testzsírtartalom értékelésével- arra utalnak, hogy a cukorbetegségre korábban jellemző nagyfokú elhízás ma már nem tekinthető jellemzőnek. A hasi típusú elhízás az életkorral előrehaladva egyre gyakrabban jelentkezik, de az életmód, a megfelelő diéta, a mozgás és a korszerű terápia előnyös változásokat eredményezett a gondozott betegek körében; alkati jellemzőik gyakorlatilag megfelelnek az egészséges nők körében tapasztaltaknak.