BEVEZETÉS - Jelen írás annak a kutatásnak az eredményeit mutatja be, amely pszichológiai szinten vizsgálta a felnőttkorban baleset következtében mozgáskorlátozottá vált emberek identitásalakulásának jellegzetességeit. VIZSGÁLATI SZEMÉLYEK ÉS MÓDSZER - A vizsgálat során 14, felnőttkorban sérült mozgáskorlátozott ember 208 önéletrajzi történetét elemeztük. Az elemzés szempontjai az önéletrajzi emlékek időbeli eloszlása, az emlékekben tükröződő narratív tónus, a kontrollszint és a társak észlelt viszonyulása. EREDMÉNYEK - Az emlékek minőségi elemzésével bebizonyosodott, hogy a sérült állapothoz való adaptáció jellegzetesen két szakaszra oszlik, amely időben és minőségében is eltér egymástól. KÖVETKEZTETÉS - Eredményeink hozzájárulhatnak a pszichológiai rehabilitáció és a sorstárssegítés pontosabb tervezéséhez, a hatékonyabb segítségnyújtáshoz.