A nem kissejtes tüdőrák előrehaladott eseteiben a citosztatikus kezelésnek a betegek túlélésére a csak tüneti kezeléssel szemben kicsiny, de értékelhető hatása van. A citosztatikus gyógyszereknek azonban számos mellékhatásuk van, többek között neuro-, nephrotoxicitás, myeloszuppresszió. A daganatbiológia jobb megismerése során a daganat növekedésében számos kulcsfontosságú molekuláris útvonal vált ismertté. A nem kissejtes tüdőrákban az epidermális növekedési faktor-receptor tyrosin kinase gátlók (gefitinib, erlotinib) a kedvező hatás- és mellékhatásprofiljuk miatt már a klinikai gyakorlatba kerültek. A betegség jellemző paraméterei, melyek ezeknek a gyógyszereknek a várható hatását megjósolják, még nem teljesen tisztázottak, ezek meghatározása érdekében további klinikai vizsgálatokra van szükség. Az Expanded Access Program keretében lehetővé vált előrehaladott (III/B és IV. stádium) nem kissejtes tüdőrákos betegeknél az erlotinib adása. A szerzők betegeik közül két olyan esetet mutatnak be, melyek jól szemléltetik a gyógyszer második, illetőleg harmadik vonalbeli alkalmazásának kedvező hatását. A szövettani minták részletesebb (epidermális növekedési faktor-receptor expresszió mellett epidermális növekedési faktor-receptor gén mutáció) vizsgálatának eredményei további adatokkal szolgálnak az erlotinib várható hatásossága tekintetében.