A közleményben a szerzők az antenatalis és perinatalis magzati hypoxia és asphyxia etiopatogenezisét és definícióját, az érett magzatok postasphyxiás károsodásának lehetséges formáit és neurológiai következményeit tekintik át. A hypoxiás állapotok szűrőmódszerei közül a színkódolt és pulzus-Doppler-technikát (flowmetria), a kardiotokográfiát (CTG), a nonstressztesztet és a biofizikális profilt, továbbá az amnioszkópiát és a magzati pulzoximetriát említik. Az asphyxia profilaxisával összefüggésben hangsúlyozandó a prekoncepcionális és praenatalis gondozás jelentősége, a lepény, a köldökzsinór és a magzat kóros állapotai, valamint a szülés alatti tényezők szerepe. Jelenleg hazánkban CTG-eltérés esetén fejbőrvér pH-meghatározást vagy ennek hiányában császármetszést végeznek. A legújabb irodalmi adatokra alapozva hangsúlyozandó, hogy a gyermekkorban kialakuló agykárosodások 90%-áért nem a szülési asphyxia, hanem az antenatalis tényezők a felelősek, ezek ma még csak részben védhetők ki. Az antenatalis tényezők közül kiemelendők egyes anyai betegségek, az anyai és magzati fertőzéses állapotok, a koraszülöttség és a többes terhességek szerepe.