Az elmúlt évtizedben az érbetegek vizsgálati stratégiája jelentősen megváltozott, a korábban döntően angiográfiára és részben duplex ultrahangra alapozott diagnosztika kiegészült a CT- és MR-angiográfiás módszerekkel. Az utóbbi két technika nemcsak az ér lumenét, hanem annak környezetét is képes ábrázolni, amely egyes kórképekben nélkülözhetetlen. Bár a CT-vizsgálat az angiográfiához hasonlóan kontrasztanyag adásával jár, a vizsgálat gyors és a katéteres vizsgálat szövődményeinek lehetősége elkerülhető. Az MR-angiográfia során jódos kontrasztanyag beadására nincs szükség, beszűkült vesefunkció és kontrasztanyag-allergia esetén választható. Az alábbiakban szerzők az akut vaszkuláris kórképekben áttekintik a napjainkban használt vizsgálómódszereket és azok indikációit.