A heveny vaszkuláris betegségek helyes és időbeni kezelése a szövetek rövid oxigénhiányos toleranciaideje miatt ma is gyakran okoz nehezen megoldható feladatot a háziorvos és a klinikus számára egyaránt. A Semmelweis Egyetem Ér- és Szívsebészeti Klinikáján 2005-ben 440 akut verőérműtét történt, az összes műtétek 13%-a. 2004-ben az egész országban 13.581 verőér műtét történt, ebből 2308 akut indikációval, sürgősséggel (16,99%). Az érsebészet fejlődésével jól meghatározott kezelési algoritmusok alakultak ki a különböző szerveket érintő heveny iszkémia eseteire. A megszerzett sebészeti tapasztalatok, a fejlődő angiológiai-belgyógyászati ellátás, az invazív radiológiai technikák az utóbbi 20 évben tapasztalt robbanásszerű fejlődése szükségessé teszi az ismert kórképek kevésbé ismert kezelési lehetőségeinek áttekintését. Szerzők azokra a területekre koncentráltak tanulmányunkban, amelyeknek kezelése a leginkább változott, ahol újabb terápiás lehetőségek jelentek meg az ellátásban, ahol a helyes betegirányítás alapvető fontosságú, vagy ahol az ellátás helye változóban van. Ezek alapján áttekintjük az akut ellátást igénylő arteria carotis területi iszkémia, a B típusú aortadisszekció, az aortaaneurizma-ruptura, a heveny visceralis és végtagi iszkémia és a trauma okozta érkatasztrófák kezelési stratégiáit. A heveny vaszkuláris katasztrófák aktív, sürgős beavatkozást igényelnek, amelyek legtöbbször ma is műtétet jelentenek. Egyre több területen kínál alternatívát az invazív radiológia. A perkután ballonos tágítás és stentimplantáció pontos indikációs területe változóban van, további terjedése várható. Ehhez mindegyik területen fontos a jól szervezett, állandó ügyeletet biztosító centrum, a társszakmák képviselete.