Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=83377
MOB:2007/3
Szerzők:Sebestyén Gábor; Hamar Mátyás; Bíró László; Kovács Gábor; Gazdag Gábor
Tárgyszavak:DEMENTIA; DEPRESSZIÓ; GERIÁTRIA
Folyóirat:Psychiatria Hungarica - 2006. 21. évf. 5. sz.
[https://www.doki.net/tarsasag/pszichiatria/folyoirat.aspx]


  Idős, belgyógyászati fekvőbetegek komorbid pszichiátriai állapotainak hatása a kórházi kezelés időtartamára és a kezeléssel kapcsolatos költségekre / Sebestyén Gábor [et al.]
  Bibliogr.: p. 391-392. - Abstr. hun., eng.
  In: Psychiatria Hungarica. - ISSN 0237-7896. - 2006. 21. évf. 5. sz., p. 386-392. : ill.


Bevezetés: A szomatikus problémák miatt kórházban kezelt pácienseknél gyakran fordulnak elő pszichiátrialtársbetegségek is. Több vizsgálat kimutatta, hogy a komorbid demenciák megnyújtják a kórházi kezelés időtartamát. A szorongásos kórképek, az addiktológiai betegségek, a deliráns állapotok és a hangulatzavarok esetén az irodalom ellentmondásosabb. Vizsgálatunk célkituzése annak megállapítása volt, hogy belgyógyászati osztályon kezelt idős betegeknél a különböző pszichiátriai komorbid állapotok hogyan befolyásolják az átlagos ápolási időt és ezen keresztül a kórházi kezelés költségeit. Módszerek: A szerzők a vizsgálatot két belgyógyászati osztályon végezték 3 hónapon keresztül. A vizsgálatba azokat a 65 évfeletti betegeket vonták be, akiket a fenti időszakban vettek fel az osztályokra. A betegeknél a komorbid pszichiátriai állapotok szűrésére 4 pszichometriai teszt szolgált, amelyet a bekerülés utáni első 3 napban vettünk fel. Eredmények: A szerzők a betegek 56%-ánál észleltek különböző fokú depressziós állapotot, azonban nem találtak különbséget a kórházi kezelésük átlagos időtartamában, a nem depressziós betegekkel összehasonlítua. A betegek 59%a mutatott különböző mértékű kognitív hanyatlást. A súlyosan demens betegek átlagos kórházi ápolási ideje 7,4 nappal hosszabb volt, mint a kognitív deficittől mentes csoporté. Következtetés: Az eredmények alapján a kórházi kezelés időtartamának meghosszabbodásáért a komorbid pszichiátriai zavarok közül a demencia tehető felelőssé, miközben a hangulatzavarok és egyéb pszichopatológiai tünetek nem mutatnak ilyen összefüggést. A kognitív hanyatlás mértékével egyenes arányban növekszik a kórházi ápolás időtartama, ami egyben a kezelés költségeinek növekedését is jelenti. A hangulatzavarok magas előfordulási aránya alapján felmerül annak lehetősége, hogy a komorbid hangulatzavarban szenvedők felvétele belgyógyászati osztályra - valamilyen szomatikus problémájuk miatt - az átlagnál nagyobb eséllyel történik. Ezt, testi tünetek formájában megjelenő - larvált - depresszió magyarázhatja.