A szerzők főiskolás-egyetemista véradók HCV fertőzöttségét vizsgálták, amelyből meghatározható a csoportra jellemző HCV incidencía és a szero-prevalencia. Kérdőíves felméréssel a HCV transzmissziójában szerepet játszó kockázati fényezők gyakoriságát és a fertőzéssel való kapcsolatát kívánták megállapítani. A saját kérdőívben nem szerepelt a kábítószer-használat, mert ez kizáró okok a véradásból. A tetoválás, fiit- és testékszer, akupunktúra, fogászati kezelés, műtét, baleset rizikó faktorokat a saját kérdőív a teljes élethosszra regisztrálta. HCV PCR vizsgálatra a véradók könyökvénájából a vérvételi helyszíneken 10 ml natív vérmintát gyűj-töttek, a PCR minőség szabályai szerint. Az RNS preparálás TNAI kittel, COBAS AmpliPrep készüléken történt. A PCR amplifikálást és detektálást AmpliScreen HCV v2.0 teszttel, COBAS Ampiicor automatán végezték. A vizsgálatra 3160 véradó mintája érkezett. Statisztikai feldolgozásra 3041 került. 2928 véradó számolt be arról hogy élete során egy vagy több lehetséges kockázati tényező érte. Tetoválást a donorok 7%-a, akupunktúrát 3%-a, fülbevaló 52%-a, testékszert 12%-a, műtétet 53%-a, fogászati kezelés 89%-a, balesetet 17%-a jelzett. Kettő és 3 kockázati tényező együttes jelölése volt a leggyakoribb. A műtéti fajták közül legnagyobb (45%) a fül-orr-gégészet aránya volt. A hasüregi, szív-érrendszeri, onkológiai és ortopédiai beavatkozások 28% előfordulást mutattak. Az Országos Vérellátó Szolgálat szűrő laboratóriumaiban az algoritmus szerint elvégezték a szerológiai vizsgálatokat. Az anti-HCV szűrővizsgálat 5 donor esetében zárult reaktív eredménnyel, a verifikálás nem erősítette meg specifikus ellenanyagok jelenlétét. A mérési eredmények alapján a teljes vizsgált populációban 0,0% volt a HCV szero-prevalencia. A vizsgálati időszak alatt a PCR vizsgálat alapján friss HC V infekció nem volt kimutatható. HCV fertőzött eset híján az esélyhányadost nem lehetett meghatározni. Jelen munka az első olyan magyar felmérés, amely kiemelt véradó csoportban vizsgálta a HCV incidenciát és szero-prevalenciát, valamint a transzmisszió szempontjából esélyes kockázati tényezőket. A legnagyobb rizikót jelentő intravénás kábítószer-használat elterjedtségét a magyar kábítószerhelyzetről készült jeletetések és az egyetemisták általános szernélyiségjegyei nem támasztják alá, illetve a függőség rövidtávorr is összeegyeztethetetlennek tűnik életformájukkal. Hazánk a közepesen fertőzött országok közé tartozik. A kis kockázattal jellemezhető rizikó faktorok szerepe a HCV transzmisszióban jóval kisebb jelentőségű lehet, mint a magas szero-prevalenciával jeltermett országokban.