Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=83317
MOB:2007/3
Szerzők:Kishonti Krisztina; Páldy Anna; Bobvos János
Tárgyszavak:KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGY; ÉGHAJLAT
Folyóirat:Egészségtudomány - 2006. 50. évf. 3-4. sz.
[https://egeszsegtudomany.higienikus.hu/]


  Hőhullám okozta káros egészségi hatások kommunikációjának értékelése Magyarországon, 2005 / Kishonti Krisztina, Páldy Anna, Bobvos János
  Bibliogr.: p. 242. - Abstr. hun., eng.
  In: Egészségtudomány. - ISSN 0013-2268. - 2006. 50. évf. 3-4. sz., p. 232-243. : ill.


Az EU által támogatott három éves PHEWE kutatási program keretében az Országos Környezet-egészségügyi Intézet (OKI) és az ÁNTSZ Budapest Fővárosi Intézete 2004-ben kísérteti jelleggel bevezette az időjárás-egészségi hatás előrejelző rendszert. 2005-ben a rendszer tovább működött, és ezzel párhuzamosan az OKI kommunikációs kampányba kezdett. A kommunikáció hatékonyságát 2005 novemberében egy kérdőíves kvantitatív felmérés keretében mértük le. Telefonos megkérdezésen alapuló, 2500 fős felmérést végeztünk Magyarország öt legnépesebb városában a 18 éven felüli, vezetékes telefonnal rendelkező háztartásban élő lakosok körében. A kérdőív 10 kérdésből állt, és négy területre terjedt ki: hőséggel kapcsolatos ismeretek, védekezés a hőség ellen, hőség egészségi hatásaival kapcsolatos hirdetések, hőségriasztással kapcsolatos ismeretek. Az SPSS statisztikai programcsomaggal kivitelezett leíró elemzést az OKI által megbízott piackutató cég végezte cl. A megkérdezettek a meleg káros hatásai közül átlagosan egyet, míg az iskolázottabbak és a 30-59 év közöttiek átlagosan több káros hatást tudtak említeni. Legtöbbjük a hypertóniát (27%), a hőgutát (11%), a bőrbetegségeket (31 %), valamint a szív- és étrendszeri megbetegedéseket (22%) említették. Az interjúalanyok 1/5-e tudta megmondani pontosan, hogyan védekezik a meleg ellen: folyadékfogyasztás (20%), árnyékban tartózkodik (17%), légkondicionált szobában tartózkodik (16%). '/n-ük (45-59 év közöttiek) nyilatkozott úgy, hogy látott hirdetést, plakátot. Legtöbben a televíziót (78%), országos napilapokat (57%), utcai plakátokat (41%) említették. A megkérdezettek több mint féle (59%) hallott a .,hőségriasztás" elrendeléséről és a hőséggel kapcsolatos tájékoztatást 42% találta informatívnak, 39% összességében megfelelőnek. A megkérdezettek 2/5-e szeretne többet tudni a hőség okozta káros egészség hatásokról; 92% a televízión, 76% a rádión és 67% a regionális lapokon keresztül szeretne tájékoztatást kapni. A vizsgálat alapján elmondható, hogy a lakosság nincs tisztában a hőhullám okozta káros egészségi hatásokkal és a megelőzési lehetőségekkel. Célunk, hogy a Nemzeti Klíma Stratégián belül létrehozzunk egy Klímaegészségügyi Prevenciós Stratégiát, és egy ún. Szociális Segítő Hálózatot a káros egészségi hatások megelőzése és az adaptációs lehetőségek terjesztése érdekében, a lakosság bevonásával.