Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=82904
MOB:2007/3
Szerzők:Keresztes Katalin; Istenes Ildikó; Vargha Péter; Kempler Péter
Tárgyszavak:DIABETES MELLITUS, INZULINDEPENDENS; DIABETESES NEUROPATHIA; RIZIKÓFAKTOROK
Folyóirat:Diabetologia Hungarica - 2006. 14. évf. 4. sz.
[http://www.diabet.hu/info.aspx?sp=200]


  Az autonóm és szenzoros neuropathia előfordulása és rizikófaktorai frissen felfedezett 1-es típusú diabetes mellitusban / Keresztes Katalin [et al.]
  Bibliogr.: p. 328-329. - Abstr. hun., eng.
  In: Diabetologia Hungarica. - ISSN 1217-372X, eISSN 2560-0168. - 2006. 14. évf. 4. sz., p. 321-329. : ill.


Szerzők az autonóm és szenzoros neuropathia előfordulását és rizikófaktorait vizsgálták 40 frissen felfedezett 1-es típusú diabeteszes betegben. Az autonóm funkciót az öt standard cardiovascularis reflexteszt, a szenzoros működést a Neurometer diagnosztikus készülék segítségével, az áramérzetküszöbérték n. peroneuson és n. medianuson történő meghatározásával értékelték. Legalább egy kóros cardiovascularis reflexteszt 12 betegben (30%) igazolódott, szenzoros neuropathia 10 betegben (25%) fordult elő. A diabeteszes csoportban a felállást követő szívfrekvencia-változás átlagértéke szignifikánsan kisebb volt a kontrollokhoz képest. A diabeteszes csoportban hypaesthesiára jellemző, jelentősen magasabb áramérzet-küszöbértékeket kaptak a n. peroneus 250 Hz-en és 5 Hz-en, valamint a n. medianus 5 Hz-en történő ingerlésekor is, mint a kontrollcsoportban. Az autonóm és szenzoros neuropathia súlyossága között egyértelmű pozitív összefüggés igazolódott (r=0,405; p=0,01). A hagyományos cardiovascularis rizikófaktorok közül a szérum összkoleszterin érték pozitív összefüggésben volt a paraszimpatikus károsodás súlyosságával. Egyértelmű pozitív kapcsolat igazolódott a dohányzás időtartama és az autonóm (r=0,340; p=0,006), illetve ezen belül a paraszimpatikus károsodás (r=0,382; p=0,002) súlyossága között. Az eseti diastolés vérnyomásértékek fordított összefüggést mutattak a felállást követő szívfrekvenciaváltozással (r=-0,324; p=0,044). A magasabb eseti systolés vérnyomásértékek a n. medianus 5 Hz-es ingerlésekor mért magasabb áramérzet-küszöbértékekkel (r=0,399; p=0,01) társultak. Eredményeik alátámasztják, hogy az autonóm és szenzoros neuropathia a frissen felfedezett 1-es típusú diabetes gyakori, egymással szorosan összefüggő szövődményei. Adataik arra utalnak, hogy a hagyományos cardiovascularis rizikófaktorok közül a dohányzás, a hypertonia és az emelkedett szérum koleszterin szint a neuropathia rizikófaktorainak tekinthetők frissen felfedezett 1-es típusú diabetesben is.