Az atomtörvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 1612000. (Vl. 8.) Eü.M. rendelet az Európai Unió szabályozásával2 összhangban új dóziskorlátozási rendszert vezetett he. Az új rendszer egyik legfontosabb eleme, hogy az évenkénti 50 mSv effektívdózis-korlát változatlanul hagyása mellett, 2001. január 1-jétől kezdődően a foglalkozási sugárterhelés ötéves időszakokra nem haladhatja meg a 100 mSv effektív dózist. Az új szabályozás rendelkezik az emelkedett szintű, természetes eredetű foglalkozási sugárterhelés ellenőrzéséről is, továbbá arról, hogy a fotonsugárzás központosított módon, filmdoziméterrel mért dózisán kívül a belső sugárterhelés, a neutron- és bétadózisok, valamint a végtag- és szemlencsedózisok eredményeit is az Országos Nyilvántartási Rendszerben kell kezelni. Közleményünkben áttekintjük az első ötéves ellenőrzési időszak személyi dozimetriai eredményeit a külső fotonsugárzás-, neutronsugárzás- és a belső sugárterhelés-mérések alapján. Az ellenőrzött dolgozók létszámának és a kollektív, valamint az átlagos egyéni dózisoknak az időbeli változását öt fő foglalkozási területen vizsgáljuk: nukleáris energetika és kutatás; ipari alkalmazások; egészségügyi alkalmazások; oktatás és tudományos kutatás; emelkedett szintü természetes sugárzások. A személyi dozimetriai eredmények szerint az éves és ötéves dóziskorlátot egyetlen dolgozó sem lépte túl, a neutrondózist és a radontól származó belső sugárterhelést is tartalmazó legmagasabb értékek egy évre 30, öt évre 77 mSv voltak. A foglalkozási sugárterhelést gyakorlatilag a fotonsugárzásból származó külső sugárterhelés határozta meg, a belső sugárterhelés - az érintett munkahelyek radonexpozí-cióját kivéve - és a neutrondózisok járuléka nem volt számottevő. Az összes, feljegyzési szint feletti dózist kapott dolgozó éves átlagdózisa az ellenőrzési időszakban 1,2-1,6 mSv közötti volt (a feljegyzési szint - 0,1 mSv/ellenőrzési időszak - alatti eredményeket zérusnak tekintve). A legnagyobb sugárterheléseket (egyéni és átlagdózisok egyaránt) a radonexpozíciónak kitett dolgozók kapták, a kis ellenőrzött létszám miatt azonban ezek az eredmények nem tekinthetők reprezentatívnak. A nukleáris energetikában és kutatásban foglalkoztatottak átlagdózis a gyakorlatilag megegyezett az ipari alkalmazások területén dolgozókéval, míg az egészségügyi területet, illetve az oktatást és tudományos kutatást ennél kisebb, harmadnyi értékek jellemezték.