Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=81693
MOB:2006/3
Szerzők:Keresztes Katalin; Folhoffer Anikó; Lakatos Péter László; Istenes Ildikó; Horváth Andrea; Csák Tímea; Vargha Péter; Kempler Péter; Szalay Ferenc
Tárgyszavak:NEUROPATHIA; MÁJCIRRHOSIS, BILIÁRIS; RIZIKÓFAKTOROK
Folyóirat:Magyar Belorvosi Archívum - 2005. 58. évf. 3-4. sz.
[http://www.belgyogyasztarsasag.hu/folyoirat.aspx?web_id=&tmi=0&f=1&an=1932#j]


  Az autonóm szenzoros neuropathia gyakorisága és rizikófaktorai primer biliaris cirrhosisban / Keresztes Katalin [et al.]
  Bibliogr.: p. 110-111. - Abstr. hun., eng.
  In: Magyar Belorvosi Archivum. - ISSN 0133-5464. - 2005. 58. évf. 3-4. sz., p. 103-111. : ill.


Szerzők az autonóm és szenzoros neuropathia gyakoriságát és rizikófaktorait vizsgálták 24 AMA M2 pozitív primer biliaris cirrhosisban (PBC) szenvedő nőbetegben. Az autonóm funkciót az öt standard kardiovaszkuláris reflexteszt és a 24 órás szívfrekvencia-variabilitás (HRV) elemzésével értékelték. A perifériás szenzoros funkciót a Neuromoter(R) diagosztikus készülék segítségével, az áramérzet-küszöbérték n. peroneuson és n. medianuson történő meghatározásával vizsgálták. Legalább egy kóros kardiovaszkuláris reflexteszt 14/24 PBC-s betegben (58%) igazolódott, szenzoros neuropathia 13 betegben (54%) fordult elő. A PBC-s csoportban a mély légzést, a felállást és a Valsalva-manővert kísérő szívfrekvencia-változások jelentősen kisebbek, a felállást követő szisztolés vérnyomáscsökkenés pedig kifejezettebb volt, mint a kontrollcsoportban. Új adatként igazolták, hogy a PBC-s betegekben a 24 órás HRV idő- és frekvenciatartománybeli paraméterei is jelentősen beszűkültek a kontrollokhoz képest. Legalább egy kóros HRV-paraméter minden betegben kimutatható volt. Az autonóm funkciózavar egyértelmű összefüggésben volt a betegség súlyosságával és időtartamával. A szérumalbumin-érték és a protrombin aktivitás pozitívan korrelált a szívfrekvencia-variabilitással. PBC-ben a n. peroneus ingerlésekor mindhárom frekvencián hyperaesthesiára jellemző, lényegesen kisebb áramérzet-küszöbértékeket kaptak, mint a kontrollokban. A HRV frekvenciatartománybeli analízise során a teljes spektrum beszűkülése kisebb áramérzet- küszöbértékekkel társult a n. medianus 250 Hz-es (r= 0,68; p= 0,0001), illetve 5 Hz-es (r= 0,62; p= 0,002) és a n. peroneus 2000 Hz-es (r= 0,53; p= 0,01) ingerlésekor is. Adataik alátámasztják, hogy az autonóm és szenzoros neuropathia a PBC gyakori, egymással szorosan összefüggő szövődményei. A 24 órás HRV-analízis a paraszimpatikus és szimpatikus károsodás kimutatásában is érzékenyebb módszernek bizonyult, mint a kardiovaszkuláris reflextesztek. Az autonóm funkciózavar összefügg a PBC időtartamával és súlyosságával, valamint a hepatocelleláris funkciót jellemző paraméterekkel is. Új adatként igazolták, hogy a szenzoros károsodás jellemzője PBC-ben a hyperaesthesia, ami hozzájárulhat a betegséget jellemző viszketéshez.