Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=105559
MOB:2013/1
Szerzők:Gergely Róbert; Nagy Zoltán Zsolt
Tárgyszavak:NERVUS OPTICUS; VÉRKERINGÉS; SZEM BETEGSÉGEI; ISCHAEMIA; NEUROPATHIA
Folyóirat:Szemészet - 2013. 150. évf. 1. sz.
[http://szemorvostarsasag.hu/]


  Nem-arteritises elülső ischaemiás opticus neuropathia / Gergely Róbert, Nagy Zoltán Zsolt
  Bibliogr.: p. 36-38. - Abstr. hun., eng.
  In: Szemészet. - ISSN 0039-8101. - 2013. 150. évf. 1. sz., p. 28-38. : ill.


Célkitűzés: A nem-arteritises elülső ischaemiás opticus neuropathia patogenézistől a kezelésig történő irodalmi áttekintése. Módszer: Elektronikus adatbázisokat használva kezdeti alapul áttanulmányoztuk a nem-arteritises anterior ischaemiás opticus neuropathiáról megjelent közlemények döntő többségét, amelyeknek alapján olyan összefoglaló írást szándékoztunk magyar nyelven közölni, amely tükrözi a nemzetközi szemléletet a kórkép kialakulásáról, a klinikai képről és a kezelési lehetőségekről. Eredmények: A nem-arteritises elülső ischaemiás opticus neuropathia előfordulási gyakoriságára vonatkozóan kevés adatot találtunk az irodalomban. A betegség patogenézisének tekintetében nemzetközi szinten elfogadott álláspont az, hogy a hátsó ciliáris artériák keringészavara az elsődleges diszfunkció, azonban a látóidegfőt érintő másodlagos elváltozásokról és azok ok-okozati összefüggéséről megoszlanak a vélemények. A kórkép etiológiáját mindegyik közlemény multifaktoriálisnak írja le. A betegség gyógyítására több próbálkozás történt, ezek közül a műtéti beavatkozások eddig sikertelenek vagy nem egyértelműen bizonyítottak voltak. A gyógyszeres kezelések egy csoportja a szem keringésének általános javítását célozza meg, más részük a látóidegfő és ideghártya másodlagos elváltozásainak megakadályozására, csökkentésére törekednek. Következtetés: A nem-arteritises elülső ischaemiás opticus neuropathiáról az utóbbi két évtizedben jelentősen bővültek az ismereteink, azonban hatékony etiológiai kezelés a mai napig nem létezik. Fontos a betegség kockázati tényezőinek feltérképezése és kezelése, amely hatékonyan csak belgyógyász-szemész csapatmunka keretén belül működhet.