Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=101187
MOB:2012/2
Szerzők:Resch Miklós; Csizmazia Eszter; Resch Béla Endre; Imre László; Szabó-Révész Piroska; Németh János; Csányi Erzsébet
Tárgyszavak:CORNEA BETEGSÉGEI; SEBÉSZET
Folyóirat:Szemészet - 2011. 148. évf. 3-4. sz.
[http://www.informed.hu/szakmai_oldalak/folyoiratok_abstraktjai]


  Az amnionmembrán kettős farmakokinetikai hatásának in vitro vizsgálata / Resch Miklós [et al.]
  Bibliogr.: p. 100. - Abstr. hun., eng.
  In: Szemészet. - ISSN 0039-8101. - 2011. 148. évf. 3-4. sz., p. 95-100. : ill.


A daganatos megbetegedésének kockázatát az egyéni adottságok (genetika), az életmódbeli sajátosságok mellett főleg a környezeti, táplálkozási szokások és a munkahelyi ártalmak együttesen határozzák meg. A jelenleg érvényben lévő magyar szabványok és határértékek rákkeltők esetében csupán technikai jellegűek. A népesség és a munkavállalók többségének védelmét szolgálják, de nem jelentenek abszolút védelmet a rákkeltőkkel szemben. Az egészségi állapotot meghatározó tényezők (egészség determinánsok) közül maga a környezet minősége az, aminek hatására a legtöbb daganatos betegség kialakul. Ennek értéke az egész világon jelentősen alábecsült, mert a környezetvédelem nagyon kevés országban kapcsolódik össze hivatalosan az egészség védelmével. A környezet okozta megbetegítő hatások kockázatát mikro rizikóval mérjük. A kockázat kiszámításához tudni kell a kiváltó ágens toxikológiai jellemzőit az állatkísérletek alapján, hogy becsülni tudjuk a dózis-hatás összefüggéseket, az expozíciós körülményeket, a behatolási kaput, az érintettek számát. Az egészséges tiszta levegő, ivóvíz és élelmiszer már önmagában is elegendő lehet a hosszú élettartam eléréséhez. Az elmúlt évszázad során az ipari fejlődés robbanásszerű növekedésével tízmillióra emelkedett a mesterségesen előállított vegyi anyagok száma. Ebből az elemszámból szerencsére "csak" 70-80 ezer vegyület kerül be közvetlenül a környezetünkbe, és ezek jellege is - az igényektől függően - állandóan változik. Ezek kontrollját a környezet- és élelmiszer-biztonságért felelős szervezeteken kívül a kémiai biztonság intézményei felügyelik, amelyek legújabb és leginkább preventív szemléletű szervezete az Európai Unió új vegyianyag-szabályozó rendszere, a REACH (Registration, Evaluation Authorisation and Restriction of Chemicals). Ez az új program arra hivatott, hogy megakadályozza az egészségre ártalmas, toxikus, onkogén, teratogén vagy mutagén potenciállal rendelkező vegyületek levegőbe, vízbe, élelmiszerbe és talajba kerülését. Az élelmiszerlánc biztonsága az állattenyésztés, a növénytermelés és a feldolgozás, szállítás, csomagolás minőségétől függ. A környezeti kockázatokat jelentő szennyeződések közel 70%a az élelmiszerek és a víz útján jut be az élő még az illegális szeméttelepektől és az elhagyott katonai objektumok alatt tárolt üzemanyag maradékokból, vagy a szakszerűtlenül kezelt zagytározóktól. Ezek kapcsolatait a vízbázisokkal az ÁNTSZ kémlelőkutak segítségével ellenőrzi. A pénzhiány miatt a jövőben várható, hogy a kutak ellenőrzése, így a szennyeződés feltartóztatása zavart szenvedhet, így időben nem lehet majd elhárítani a vízbázisokat fenyegető talajszennyezést. Ezeket a folyamatokat gyorsíthatják a szélsőséges időjárási viszonyokból származó katasztrófák, árvizek és földomlások gyakoribbá válása is. A globális felmelegedés miatt a szélsőséges időjárási viszonyok az ember által okozott környezeti károk jelentős kiterjesztését eredményezhetik. Az egészségre ártalmatlan tiszta ivóvíz egyre kevesebb földrajzi régióban áll rendelkezésre közvetlen fogyasztásra alkalmas formában. A geológiai összetevői miatt ilyen természetes vízszennyező lehet a radon, az arzén, a vas, a szelén, a mangán, a jód, a fluor vagy különböző szénhidrogének. Ezeknek az elemeknek a káros hatása a mennyiségtől függ, ezért a természetes kutak vizét csak ellenőrzés mellett szabad fogyasztani. A természetes szennyezők mellett a környezetbe került vegyszerek, mikroorganizmusok, talajjavító anyagok, ipari mérgek is bekerülhetnek az ivóvízbe. A harmadik szennyező forrás lehet a vízművek által a víz minőségének javítására szolgáló fertőtlenítő anyagok maradványai. Fertőtlenítésre főleg klórt alkalmaznak, és ennek hatására a vízben előforduló szerves anyagokkal érintkezve klórmetán vegyületek képződnek, melyek toxikusak és rákkeltők lehetnek. Több analitikai epidemiológiai vizsgálat szolgált meggyőző bizonyítékokkal a trihalometán embriotoxikus és mutagén potenciáljáról. Az ivóvízben keletkező szerves klórvegyületekkel öss